ELSŐ KÖNYV
I. FEJEZET
2. §. A Bábel tornyáról.
Minthogy az özönvíz csapása által Noén és három fián kívül minden test elpusztúlt, végre Semtől, Kámtól és Jáfettől az özönvíz után hetvenkét nemzetség származott: Semtől huszonkettő, Kámtól harminczhárom, Jáfettől pedig tizenhét. … az özönvíz után a kétszázegyedik esztendőben a Jáfet magvából eredt MENRÓTH ÓRIÁS, Thana fia, minden atyafiaival a múlt veszedelemre gondolva tornyot kezde építeni, hogy ha az özönvíz ismét találna jönni, a toronyba menekülve a bosszúálló ítéletet elkerülhessék. Azonban az isteni titkos akarat végzése, mellynek emberi értelem ellent nem bír állni, úgy megváltoztatta és összezavarta nyelvöket, hogy miután rokon rokonát nem érthette, végre különböző tájakra széledének…
3. §. Nemrót Persiába költözik. Fiai Hunor és Magor a húnok és magyarok ős atyjai.
Mellőzve tehát az eseményeket, mellyek kezdett tárgyunknak színt adnak, vissza kell térnünk Menróth óriásra, ki a nyelvek megkezdődött összezavarodása után Eviláth földére méne, mellyet ez időben Persia tartományának neveznek, és ott nejétől Eneth-től két fiat nemze, Hunort tudniillik és Mogort, kiktől a húnok vagy magyarok származtak. De mivel Menróth óriásnak Enethen kívül mint tudjuk, több neje is volt, kiktől Hunoron és Mogoron kívül több fiakat és leányokat is nemzett; ezen fiai és maradékaik Persia tartományát lakják, termetre és színre hasonlítnak a húnokhoz, csak hogy kissé különböznek a beszédben… (Szabó Károly fordítása)
(Kézai Simon Mester Magyar Krónikája (Gesta Hungarorum, 1282)
Az Encyclopaedia Hungarica Nimródról:
NIMRÓD – (Kr.e. 2. évezred eleje) Nemrod, Ménrót. – Uralkodásának központja kezdetben Asszíria volt, ahonnét Evilát földjére költözött. A történelmi források szerint hatalmas vadász, aki nagy hadvezéri tehetségével és óriási tekintélyével kora legkimagaslóbb politikai és katonai vezetője volt. Sajátos egyénisége oly mértékben nyomta az emberiség történetére bélyegét, hogy a Szentírás is elismerő hangon emlékezik meg róla. A “pogány” források tanúsága szerint a bábeli toronyépítés megkezdője, a szkíta vallás megalapítója, a szkíták első királya. A magyar krónikákban Ménrót óriás a magyarok ősapja. Ezt a hagyományt őrzi Kézai krónikája, a Zsámboki-kódex, a Thuróczy-krónika és a Tarihi-i Üngürüsz krónikája is.
Szent Sigilbert Antiochia-i püspöknek a keleti nemzetekről írt krónikája szerint Nimród “mintegy 58 esztendővel a Vízözön után ment be Evilát földjére és feleségétől, Enéhtől nemzette Magort és Hunort, tőlük származik a magyarok és a hunok nemzete”.
(Bagossy László szerk., Encyclopaedia Hungarica II, Hungarian Ethnic Lexicon Foundation, Calgary, 1994)
NIMRÓD A ZSIDÓ ÉS ARAB HAGYOMÁNYBAN
Kivonat TAD SZULC cikkéből
Habár a biblia nem említi, hogy Ábrahám miért hagyta el születési helyét, a kaldeai Ur városát (Ur of the Chaldees), egy zsidó történet szerint Nimród király jelt látott a csillagokban, jelezvén neki, hogy egy férfi fellázad ellene és pogány vallása ellen. A Nimród által üldözött Ábrahám ezért Haranba menekült, ahol őt Isten először szólította meg…
Sanhurfa* (Délkelet-Törökország) gazdag Ábrahámról szóló legendákkal. Egyik szerint itt született egy barlangban… Egyisten hitéből kifolyólag Ábrahám összetörte az istenek szobrait és a bálványokat. Nimród király, megdühödvén, elrendelte Ábrahám elégetését, de egy hatalmas vizes pocsolya keletkezett, mely eloltotta a tüzet, az égő gerendák pedig vad halakká változtak, melyek megmentették Ábrahámot.
A következő áhítatot a mohamedán Cengizhan Mutlu írta és adta át a szerzőnek Istanbulban: Nimród királyról szól, aki kitervelte Ábrahám meggyilkolását egyisten hite miatt.
“Himnusz Ábrahám áldásáért”
Színaranyból készült bálvány nem ad reményt és élelmet.
Nimród ezt nem érti meg.
A máglya fája ég, a füst az eget éri
Ibrahimot a tűzbe vetik.
Nem érez fájdalmat, nem jajgat
Mondja: “Az én istenem megment engemet”
A két angyal jól mondta.
A parazsak hamuvá válnak, a szikrák rózsává válnak.
Angol eredeti:
“Hymn to the Blessing of Abraham.”
Idol made of pure gold give no hope, no food.
Nimrod doesn’t comprehend this.
Wood burns (for the stake), smoke reaches the sky,
Ibrahim is thrown into the fire.
He feels no pain he doesn’t groan
He says, “My God will save me.” Two angels had said it rightly.
Embers turn into ashes, sparkles turn into roses.”)
(Tad Szulc, Abraham – Journey of Faith, National Geographic, December, 2001)
————
* Egyes tudósok szerint sokkal valószínűbb és hihetőbb, hogy Ábrahám Sanhurfa-ban született (a helység neve az I. világháborúig Urfa, az ókorban pedig Urhoy volt.), mivel sokkal közelebb van Haranhoz mint a délmezopotámiai Ur. Terah, Nahor és Haran – Ábrahám apjának és testvéreinek nevei – mind egykupacban levő helységnevek Sanhurfa ill. Urhoy közelében. Az ókorban Északnyugat-Mezopotámiához, ma Dél-Törökországhoz tartozik ez a terület. (K.M.E.)