ÍRHATOTT-E ÁRPÁD FEJEDELEM ROVÁSÍRÁSSAL? Friedrich Klára (Előadás 2001. május 20-án, a Magyarok Házában tartott Árpád napon) Szkíta-hun-avar rovásemlékeink szerint igen, egészen biztosan és ehhez még néhány honfoglalás kori rovásemléket gyűjtöttem csokorba az Árpád nap alkalmából. A honfoglalás szót pontosítani szeretném, mert ez nem honfoglalás, hanem hon visszafoglalás, hazatérés volt igazából. Torma Zsófia, Marjalaki Kiss Lajos, Magyar Adorján, László Gyula régészeti, néprajzkutatói tevékenysége ezt igazolja. Forrai Sándor is
Írás
Írás
44 Ősmagyar írás
45 Honvisszafoglaláskori rovásemlékek
46 Bosnyák piramisok
January 29, 2012
A MAGYAROK LEGRÉGIBB ÉS LEGÉRTÉKESEBB KINCSE…
A magyar rovásírást az egész magyar középkori történelem alatt, sőt még utána is használták. Eredete sok ezer évre nyúlik vissza, a magyar műveltség egyik legrégibb, ma is élő emléke. Az 1700-as években erdélyi iskolákban még tanították a rovásírást, s még a XIX. század végén is találkoztak pásztorral, aki a juhait a pásztorbotra rótt számokkal tartotta nyilván. A XVIII. századtól kezdve fokozott érdeklődéssel fordult a tudomány a magyar rovásírás felé. Az
April 16, 2011
Rovásírás a boszniai piramisokban?
2008.10.17. Szakács Gábor 2008. augusztus 25-30-a között Sarajevoban rendezték meg a „Boszniai Piramisok Völgyéről szóló Első Nemzetközi Tudományos tanácskozás”-t, angol nevén röviden az ICBP-t (The First International Scientific Conference about the Bosnian Valley of the Pyramids). A szervezők több, mint 50 tudóst hívtak meg Egyiptomból, Szaud-Arábiából, Kínából, Oroszországból, Lengyelországból, Nagy- Britanniából, Magyarországról, Ausztriából, Horvátországból, Montenegróból és persze Bosznia-Herzegovinából. Régészek, geológusok, fizikusok, egyiptológusok, kémikusok, építészek, geodéziai kutatók, írásszakértők fejtették ki véleményüket,