Az ősök

Az ősök
6 Árpád ősei
7 Nimród a bibliában
8 Nimród
9 Nimródról
10 Nimród a szír hagyományban
11 Hun-magyar rokonság
12 Atilla – Priscos rhetor
13 Atilla király (krónikák)
14 Atilla koronája

HUN-MAGYAR KULTURÁLIS ROKONSÁG

Cey-Bert Róbert Gyula A hun és a honvisszafoglalás kori magyar sírleletek antropológiai vizsgálata a közeli hun-magyar genetikai rokonságot bizonyítja: a turanid és a pamirid típusok hasonló arányban fordulnak elő mind a két nép esetében. Hideo Matsumoto japán tudós jelzőgén vizsgálatai igazolták, hogy a magyarok jelzőgén vérképe rokon a közép-ázsiai török népekével, különösen az ujgorokéval. A kulturális rokonság még világosabb: a magyarok a lovaskultúrájú népek közé tartoztak, hasonlóan a hunokhoz és

NIMRÓD A BIBLIÁBAN

A teremtés könyve, 10.1-13   Noé utódai; a népek táblája Noé fiainak, Szem, Kám és Jáfetnek, nemzetsége a következő: fiaik születtek ugyanis a vízözön után. Jáfet fiai: Gümer, MAGÓG, Madáj, Jáván, Tubál, Mesek és Tírász. – Gómer fiai pedig: Askenáz, Rifát és Toroma. – Jáván fiai pedig: Elisa, Tarzis, Kittím és Rodáním. Ezekből különültek el a nemzetek szigetei, országaik szerint, mindegyik a maga nyelve, családja és nemzete szerint. (10.1-32 A

NIMRÓD AZ ŐS

A Nimród-monda háttere   Dr. Endrey Antal   Középkori krónikáink a magyarság első őseként a legendás Nimródot jelölik meg. Nimród először Kézai Simon, Kún László udvari papja, 1282 körül írt Gesta Hungarorumában lép fel a magyar történetírásban. Kézai elmondja, hogy a vízözön után kétszázegy évvel az óriás Nimród egész nemzetségével hozzáfogott a bábeli torony építéséhez. A nyelvzavar után Evilát földjére költözött, és ott felesége, Enéh két ikerfiút szült neki, HUNORT

KÉZAI SIMON NIMRÓDRÓL

ELSŐ KÖNYV I. FEJEZET   2. §. A Bábel tornyáról.   Minthogy az özönvíz csapása által Noén és három fián kívül minden test elpusztúlt, végre Semtől, Kámtól és Jáfettől az özönvíz után hetvenkét nemzetség származott: Semtől huszonkettő, Kámtól harminczhárom, Jáfettől pedig tizenhét. … az özönvíz után a kétszázegyedik esztendőben a Jáfet magvából eredt MENRÓTH ÓRIÁS, Thana fia, minden atyafiaival a múlt veszedelemre gondolva tornyot kezde építeni, hogy ha az özönvíz

HUN-MAGYAR ROKONSÁG

Cey-Bert Róbert Gyula   A hun-magyar rokonság több mint ezer éven át mondáink, krónikáink, történelmünk elfogadott ténye volt. Álmos és Árpád, Atilla leszármazottainak tartották magukat. Árpádot nem azért választották fejedelemmé, mert az egyik legerősebb törzs feje volt, hanem azért, mert a többi vezér is Atilla leszármazottjának tekintette. A lovas kultúrák mindig nagyon számon tartották származásukat, és ha valaki nem tudott felmutatni legalább 8-10 felmenő őst, jöttmentnek számított. Nagy tekintélyű vezérek

EGY BIZÁNCI KRÓNIKÁS ATILLÁRÓL

Priscos (Priszkosz) rhetor   Egyszer a kelet-római császár követséget küldött Atillához. Ennek a követségnek egyik tagja Priscos rhetor leírta útjukat, Atilla udvarát. Mint szemtanúnak a följegyzései történelmi fontosságúak. Könyvében Atilla udvaráról többek között ezeket mondja:   Miután átkeltünk még néhány folyón, egy nagyobbacska helyiségbe érkeztünk. Itt Atillának fából és gyalult deszkából épített palotája volt, amely – mint beszélték – valamennyi palotája között a legszebb volt. Közelében fürdő volt, amelyhez a

ATILLA KIRÁLY

Idézetek magyar és török krónikákból   KÉZAI SIMON MESTER: MAGYAROK KRÓNIKÁJA   5. §. Ethele és Buda uralkodásáról   Miután a sereg elszéledt, a húnok római módra Ethelét (Atilla) teszik magok fölé királlyá; ki is testvérét Budát a Tiszától a Don vizéig különféle idegen nemzetek fejedelmévé és bírájává tette. Maga pedig alattvalóival magát húnok királyának, világ félelmének, Isten ostorának neveztette.   6. §. Ethele jellemzése s udvara leírása.   Ethele

ATILLA KORONÁJA

Gábor/Gábriel főangyal után kutatva a Wikipédián az alábbi legendára bukkantam:   “Egy legenda szerint III. Ottó német-római császár (983-1002) a lengyel uralkodónak ígérte ATTILA KORONÁJÁT, miközben azt István a magyarok fejedelme is követelte. III. Ottó 1000-ben megkerestette és személyesen föl is tárta Nagy Károly sírkamráját, ahol megtalálta a koronázási jogart és a koronát, s Ravenna érintésével Rómába vitte, ahova 1000. október 2-án érkezett meg. – Ottó és II. Szilveszter pápa

NIMRÓD A SZÍR HAGYOMÁNYBAN

Idézetek a “Kincsesbarlang” című, a 4. században írt szír irodalmi remekműből.   “Reú kétszázharminckét évig élt, és nemzette Szerúgot. Reú napjaiban, életének százharmincadik évében került hatalomra az első király a földön, a hős Nimród aki hatvankilenc évig uralkodott, a fővárosa pedig Bábel volt. (1) Nimród az égen megpillantotta egy diadéma képmását. Hívatta Sziszánt, a takácsot, szövetett magának egy ugyanolyat, és a fejére helyezte. Ezért mondják, hogy az égből szállott alá koronája. (2)

Ősmagyar hadviselés

Padányi Viktor   Leo Grammaticus bizánci császár Tactica c. könyvéből és számos egykorú közvetlen és közvetett adatból, valamint a most már csaknem teljesen ismert magyar hadfelszerelésből  a hon(vissza)foglaláskori magyar hadászat és harcászat megközelítő pontossággal megkonstruálható.   A magyar könnyű lovasság egymást szabályos időközökben követő rohamhullámokban, széles arcvonalban támadott. Kétféle rohama volt, a felpuhító támadás és a közel-harc roham. A felpuhító támadás egyetlen fegyvere az íj volt és úgy történt, hogy az ellenfél