A Turul-nemzetségre jellemző DNS

Nagyon izgalmas hír jelent meg a Magyar Nemzetben 2020. július 10-én.

Sikerült meghatározni az Árpád-házi dinasztiára jellemző DNS-t!

Árpád-házi királyok és királynék csontjain végzett genetikai vizsgálatokat az Országos Onkológiai Intézet és egy külföldi egyetem. Az eredmények alapján megállapították az uralkodóházra jellemző DNS-t. 

Sikerült nyolcszáz éves csontokból meghatározni az Árpádokra jellemző DNS-t és több magyar király csontjait azonosítani. Ezzel a magyarság eredetének tudományos megállapításához is közelebb jutottunk. Magyarországon hosszú időn keresztül teljesen egységes volt a magyarság eredetének megítélése, amely főleg a hagyományokra, krónikákra, legendákra támaszkodott. Ez a szemlélet megváltozott az 1800-as évek második felében, és kiéleződött a vita a magyarság származását illetően. Volt, aki a finnugor, volt, aki a türk rokonságot állapította meg. Sok tudományág foglalkozott a magyarság eredetével: történelem, régészet, népi motívumok gyűjtése, népi zene, antropológia és más tudományágak. Mindenki kialakította a saját véleményét, annak hangot adott. A tézisek mellett mindig megszülettek az antitézisek, csonttá merevedtek, rugalmatlanná váltak. Nem vették figyelembe a többi tudományág eredményét. A vita érzelmi síkra terelődött, amikor már nem a tények és érvek  alapján alakítottak ki álláspontokat.

A kérdés az volt, hogy ebből a helyzetből hogy lehet kimozdulni. Ekkor adódott a korszerű tudománynak egy olyan lehetősége, amely olyan adalékot szolgáltat, amelyek szinte természettudományos pontosságú tényeknek tekinthetők.

A magyarság viharos történelme azt eredményezte, hogy Székesfehérváron, a magyar királyok koronázási és temetkezési helyén a háborús viszontagságok, rombolások, gondatlanság szinte helyrehozhatatlan károkat okoztak. Úgy tűnt, soha többé nem lehet azonosítani a nagy magyar királyokat és nem lesz meg a magyaroknak az az emlékhelye, ahová el lehet zarándokolni a nagy királyaink sírjaihoz – mint amilyen van Bécsben, Madridban, Prágában, Londonban, stb. az ottani uralkodóknak.  

Ez szülte azt a gondolatot, hogy genetikai módszerekkel, az örökítőanyag vizsgálatával határozzák meg a személyeket a korábban ismeretlen és összelapátolt csontokból. A vizsgálatok alapját az adta, hogy az Országos Onkológiai Intézetben a személyre szabott terápia megállapításához új módszerek jelentek meg, amelyek az archeogenetikában is hasznosíthatók. Vagyis a régi, nyolc-kilencszáz éves csontokból ki lehet vonni a DNS-t és genetikai vizsgálatokat végezni, hogy azonosíthatók lehessenek a személyek. Ezzel Székesfehérváron helyre lehetne állítani a szentistváni kápolnát, vagy bazilikát és megfelelő emlékhelyet kialakítani. – Ebben a módszerben sokáig senki sem bízott, kivitelezése szinte lehetetlennek tűnt, a régészek szerint is. Az elkezdett vizsgálat úgy indulhatott meg, hogy az Orbán kormány húszmillió forinttal támogatta az elképzelést. Ezzel új lendületet kapott kutatás. 

Kásler Miklós, emberi erőforrások minisztere, külön köszönetet mondott Erdő Péter bíborosnak azért, hogy nagyvonalúan engedélyezte a kutatások számára a Székesfehérváron kiásott és a Mátyás-templomban elhelyezett királysírok megnyitását és mintavételét, hogy a vizsgálatokat elvégezhessék. 

Tekintettel arra, hogy egyedül csak a Mátyás templomban nyugvó III. Béla és felesége személye volt többé kevésbé ismert, abból a feltételezésből indultak ki, hogy ha III. Béla DNS-t pontosan meg tudják állapítani, akkor az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-szakaszból megállapíthatják csak az Árpádokra jellemző Y-kromoszóma DNS-ét. Ebből majd a többi Árpád-házit is meg lehet határozni.  

A mintákat többfelé osztották. Kapott az MTA  (Magyar Tudományos Akadémia) Régészeti Intézete, de onnan nem kaptak eredményeket. Kapott a pécsi egyetem, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) és egy külföldi kutatóintézet (Göttingeni Egyetem). Sikerült kivenni a DNS-t, így bebizonyosodott, hogy a csontváz valóban III. Béláé és nem Könyves Kálmáné, ugyanis ez a nézet is felmerült. Ezt CT-felvételekkel tisztázták.   

 A vizsgálatok  párhuzamosan folytak, az eredmények összecsengtek, egymást hitelesítették. Így nem lehetett azt feltételezni, hogy az OOI adatai hamisak, illetve félrevezetők lennének. Ezt követően több szálon indult el a kutatás. Sikerült azonosítani az Árpádok DNS-t és több árpádházi csontvázból Vak Béla csontjait is az anyai ágon öröklődő mitochondriális DNS-nek köszönhetően. Könnyebb lett volna a azonosítás, ha Vak Béla koponyája szállítás közben nem tűnik el. A szemüreg sérüléseiből is lehetett volna következtetni.

A genetikai vizsgálatok után nagy bizonyossággal le lehetett zárni a vizsgálatok első szakaszát. Megvan két beazonosított Árpád-házi király, két királyné és egy Árpád-házi csecsemő csontváza.

Majd következett a legkorszerűbb kutatási módszerekkel a további vizsgálati sor, amely az Árpádok DNS-t alcsoportokra bontotta. Ennek a vizsgálati sornak az eredménye az volt, hogy el tudták helyezni az Árpádokat a történelemben, térben és időben is. Az időt és a teret tekintetbe véve azt állapították meg, hogy az Árpád uralkodócsalád négyezerötszáz (4500) évvel ezelőtt az ókori Baktria területén alakult ki, ami körülbelül a mostani Afganisztán északi részének felel meg.

Elindult egy lassú mozgás nyugati és északi irányba , és körülbelül kétezer évvel ezelőtt, Krisztus korában, az Urál déli és nyugati területein helyezkedett el a család és a rokonoknak számító emberek. Nagyon valószínű, hogy az uralkodó család és a kísérő népek innen folytatták az útjukat tovább.

A legkorszerűbb vizsgálati módszerekkel kimutatott eredmények számos további kérdést vetnek fel, de mivel egzakt módszerről, tényekről van szó, az eredményeket nem lehet megkerülni, nem érdemes minősíteni, legfeljebb vitatkozni úgy, hogy tényeket és érveket kell szembe állítani tényekkel és érvekkel. 

– A Magyarságkutató Intézettel létrejött az a műhely, amely magas tudományos színvonalon, mindenféle előítélet nélkül működik, és csak tudományos eredményekre alapozva, korrekt véleményeket és elképzeléseket fogalmaz meg. 

(Szilágyi Anna írása és Kásler Miklós sajtótájékoztatója alapján.)

(Megjegyzés: A perzsa (Sah-Name) és hindu könyvekben sokat emlegetik Irán és Turán sok évszázados harcát Észak-Afganisztánban a Hindu-Kush-nál. Turán területe Észak-Afganisztántól az Aral tóig terjedt. Erről a területről jöttek a honvisszafoglaló magyarok Európába. Erre a területre vezet az Árpád uralkodó családra jellemző Y-kromoszóma DNS-e. Ezen a területen az Árpádok már 4500 évvel ezelőtt jelen voltak. KME)