Idézetek a magyar krónikákból
Kálti Márk: Képes Krónika (1358)
Vége a magyarok első krónikájának. Kezdődik az előszó a második bejövetelről és a magyarok kedvező és kedvezőtlen dolgaikról
(25) Rendben elbeszéltük tehát a hunok származását, sikeres és balszerencsés csatáit, és hogy hányszor változtatták lakóhelyüket, lássuk most, mikor tértek vissza újból Pannóniába, kik voltak a visszatérők kapitányai, mekkora volt a seregben a fegyveresek száma; mindezt méltónak találtam belefoglalni jelen művecskémbe.
(26) Az Úr megtestesülésétől számított hatszázhetvenhetedik évben, száznégy évvel Atyla magyar király halála után, III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében, miként az a rómaiak krónikájában meg van írva, a magyarok másodszor jöttek ki Scythiából, a következőképpen: Ugeg (Ögyek) fia Eleud (Előd) Scythiában Eunodbilia leányától fiat nemzett, akit Almus-nak neveztek el ama esemény miatt, hogy anyjának, amikor terhes volt, álmában megjelent egy sólyomforma (más forrásokban: turulforma) madár, és tudomására hozta, hogy méhéből rohanó patak fakad, és nem a saját földjén gyarapodik meg. Ez pedig ezért történt, mert ágyékából dicső királyok származnak. Mivel a “sompnium” a mi nyelvünkön alm (álom), s az ő születését álom jövendölte meg, ezért nevezték Almus-nak, aki Eleud, aki Ugeg, aki Ed, aki Chaba, aki ETHELE, aki Benedkus, aki Turda, aki Scemen (Szemény), aki Ethei (Etej), aki Opus (Apos), aki Kadicha, aki Berend, aki Zulca (Zsolt), aki Bulchu (Bulcsú), aki Bolug (Balog), aki Zambur (Zombor), aki Zamur (Zámor), aki Leel (Lél), aki Leuente (Levente), aki Kulche (Kölcse), aki Ompud (Ompód), aki Miske, aki Mike, aki Beztur (Beszter), aki Budli, aki Chanad (Csanád), aki Buken (Bökény), aki Boudofard (Bondorfán), aki Farkas, aki Othmar, aki Kadar, aki Beler, aki Kear, aki Keue, aki Keled, aki Dama, aki Bor, aki HUNOR, aki NEMPHROT, aki Thana, aki IAPHET, aki Noé fia volt. ALMUS nemzette ARPAD-ot (Árpád), Arpad nemzette Zoltan-t, Zoltan nemzette Toxun-t. Az Úr megtestesülésének hatszáz vagy hatszázhetvenhetedik évében, Atyla király halála utáni századik évben, a nép nyelvén a magyarok vagy a hunok, latinul az ungarusok III. Constantinus császár és Zakariás pápa idejében ismét bejöttek Pannóniába…
(Képes Krónika, Nemzeti Kincseinkért Egyesület, Budapest, 2003)
* * *
Thuróczy János: A magyarok krónikája (1488)
A magyarok krónikája második része szól a magyaroknak Pannóniába való visszatéréséről, kapitányaiknak, vezéreiknek és királyaiknak életéről és viselt dolgairól
Továbbá Előd fiának, Ügyeknek Szkítiában Enodbili leányától született egy fia, akit egy esemény miatt Álmosnak neveztek el. Ugyanis anyja, amikor terhes volt, álmában egy madarat látott – olyan turulmadárféle formában jött hozzá, és fejét keblére hajtotta -, s azután úgy érezte, hogy méhéből ragyogó forrás fakad, és tovafutva, idegen földön naggyá duzzad. Ez be is következett, mert ágyékából dicsőséges királyok származtak, és később idegen földön, itt Pannóniában, a népek hatalmas sokasága fölött uralkodtak a legteljesebb dicsőségben. Mivel pedig az álomképet magyar nyelven álomnak mondják, s e fiú születését ilyen álom jósolta meg, azért nevezték el őt Álmosnak, aki Ügyek fia volt, ez meg Ed fia, ez meg Csabáé, ez meg ETELÉÉ vagyis ATILLÁÉ, aki Bendeguz fia volt, ez meg Tordáé, ez meg Szeményé, ez meg Etéé, ez meg Oposé, ez meg Kadicsáé, ez meg Berendé, ez meg Szultáné, ez meg Bulcsúé, ez meg Balogé, ez meg Zomboré, ez meg Zámoré, ez meg Lélé, ez meg Leventéé, ez meg Kölcséé, ez meg Ombódé, ez meg Miskéé, ez meg Mikéé, ez meg Beszteré, ez meg Budlié, ez meg Csanádé, ez meg Bökényé, ez meg Bondofardé, ez meg Farkasé, ez meg Ottmáré, ez meg Kádáré, ez meg Beléré, ez meg Kéré, ez meg Kevéé, ez meg Keledé, ez meg Dámáé, ez meg Boré, ez meg HUNORÉ, ez meg NIMRÓDÉ, ez meg Kúsé, ez meg KHÁMÉ, ez meg Nóéé.
Aztán ÁLMOS nemzette ÁRPÁDOT, Árpád nemzette Zoltánt, Zoltán pedig Taksonyt…
(Thuróczy János, A magyarok krónikája, Európa könyvkiadó, Budapest 1980)