Szabir magyarság vagy onogur magyarság?
Padányi Viktor
(idézetek)
„… a magyar nép a szabir néphez tartozó törzsek és az onogur néphez tartozó törzsek 9. századi szövetkezéséből jött létre.
A Megyer-törzs hovatartozásának kétségtelen és korrekt megállapítása dönti el a kérdést, hogy melyik vonal jelenti a magyar nemzet történetének folytatását a honfoglalástól visszafelé, mert amelyikhez az tartozott a két összetevő közül, nemzetünk eredetének az a főága. A másik csupán mellékág, amely belefolyt.
A magot, ami körül a honfoglaló törzsszövetség létrejött, majd nemzetté kristályosodott, a Megyer-törzs jelentette. A Megyer-törzs fejedelme lett a törzsszövetség vezetője. A Megyer-törzs adott a kialakuló nemzetnek 412 éven át uralkodó családot és a nevet, melyet az a mai napig visel. A Megyer-törzs volt a honfoglalás kezdeményezője, irányítója, a Megyer-törzs szervezte a meghódított területet országgá és a Megyer-törzs köré tömörültek a többiek. A Megyer-törzs a magyarság kétségtelen és vitathatatlan magja és a magyar történet a honfoglalástól visszafelé a Megyer-törzs története név és lényeg szerint egyaránt. Őstörténetünkben rendet teremtő kérdés az, hogy szabir volt-e a Megyer-törzs, vagy onogur? Konstantinos Porphyrogenitos tudós bizánci császár két Árpád-unokának, tehát a Megyer-törzs két prominens tagjának közlése alapján írja meg, hogy az ősöket nem türköknek, hanem asphali szabiroknak hívták.
Az onogur törzsek évszázadokon át szervezetszerűen együttélő kötelék, nemzet voltak. Onogoria megdöntése óta (Kr. u. 680) mint egykori birodalmának határőrvidékére kitelepített gyepűnép, kazár fennhatóság alatt … élt bizonyos autonómiában.
A Megyer-törzs, az etelközi törzsszövetkezéskor, a hét szövetkező törzs között a leggazdagabb és a legerősebb. Erősebb a kende és gyula törzsénél és ez a tény szinte kizárttá teszi, hogy a lebediai onogur törzsek közé tartozott.
Dentu-Magyaria és Lebedia egy és ugyanabban a korban, egymás mellett létező két külön politikai, faji és nyelvi kategória volt, amelyek közül a 9. század második felében az egyiknek, a meotiszi Dentu-Magyariának központi törzse a Megyer és feje Álmos, a másiknak, a Donec-Don közén elterülő kazár vazallus-tartománynak, pedig a kazár kormányzat által kinevezett kende volt. Az egyik, Dentu-Magyaria szabir volt, a másik Lebedia, onogur. A két külön politikai és faji képlet megmagyarázza a vérszerződést és a két különböző nyelvet beszélő honfoglalókat. Megmagyarázza, miért kellett a kazároknak az Alsó-Don Meotisszal szembeni vonalát 834-ben egy erődrendszerrel megerősíteni; Vernadskynak azt az állítását, hogy Kievet Álmos építette 840-ben; a Magyaria nevet; miért fordul elő a Magyar elnevezés olyan gyakran a Kaukázustól délre elterült egykori Szabiriában.
Dentu-Magyaria független szabir állam. Lebedia kazár főuralom alatt álló onogur határőrvidék. A két nép fajilag is, nyelvileg is különbözik, csak egyben azonosak, mind a kettő turáni. Dentu-Magyariát az Abaszida imperializmus arab nyomása elől ideszoruló szabirok alapítják, a kazároktól függetlenül és amíg fennáll, soha kazár fennhatóság alatt nincs. Dentu-Magyaria hadereje nem szolgál a kazár hadseregben, hadereje önálló háborúkat vív, 839-ben az Aldunánál, 860-ban Krimben, 862-ben a Kárpátmedencében, amint erről Hinkmár érsek értesít. Ennek a politikai képletnek a vezető törzse a Megyer-törzs, ettől veszi a nevét Dentu-Magyaria és ennek fejedelme az ország utolsó évtizedeiben Ügek fia Álmos.
A vérszerződés két vagy több különböző képlet szerződése… Vérüket csak különböző vérűeknek kell keverniük, hogy vérrokonság jöjjön létre.
Hogy a szabir és az onogur törzscsoportok közül melyik a lényegesebb elem a magyarságban, mint történelmi kategóriában, hogy melyik a nagyobbik erő, a nagyobbik mennyiség, tehát a nemzetet adó, jelentő és kifejező bázis, az a puszta tényből, hogy a megalakult törzsszövetség központi törzse a Megyer-törzs, fejedelme Álmos, majd Árpád, az nyilvánvaló. A vezetést a lényegesebbik összetevő, a nagyobb szerződő fél veszi át és diktálja a feltételeket. A nagyobb és erősebb kategória nem rendeli magát a kisebbik alá.
A szerződő törzsek két csoportja közül az volt nagyobb, lényegesebb, a tömörülés létrehozója, amely a MEGYER-törzset s annak vezérét, a fejedelmet zárta magába.
(Padányi Viktor, Dentu-Magyaria, Buenos Aires 1963, 128-140. o.)