Dr. Bobula Ida
… Történeti neveink magyarázatával előszeretettel foglalkoztak olyanok, akik tudták, hogy nem tartoznak a magyarsághoz és tele voltak a magyarság iránti gyűlölettel. De az 1849 után elalélt nemzettel meg lehetett tenni, hogy ex cathedra tanították neki: ősanyái emse-disznó és üsző-tehén voltak. (Sumírul úgy az Emese, mint az Eneeh magas papnői címek.) A kaján germán és sémita szaktekintélyek által elvetett konkolyt alázattal aratták tovább, nemzedékeken át, magyar nyelvészek, erősítve a hitet, hogy a honfoglaló magyarság totemeket tisztelt és vallása primitív babona volt. Eme hamis alapra épült legtöbb írás, mely a régi névadással foglalkozik. Pedig egy krajcárnyi érzék megsúghatta volna nyelvészeinknek, hogy egy magas hivatástudatú uralkodóház nem nevezi az ő fiatal férfiait Árpácskának, Zabocskának, Tormásnak, Torkoskának. Sumír nyelven ÁRPÁD: “DICSŐSÉGES VÁLASZTOTT”, Taksony: “pajzs”, Tarmah: “herceg”, Esellu: “örömünnep”….
A szerző véleménye szerint a magyar nevek valószínű eredete:
ALIM Del 9, König (király) Álmos
AR DS 17, Ruhm, Preis (dicsőség) Híres, Ár, Ary, Áron, Árpád
EMES DS 92, Priesterin (papnő) Emese, Imecs, Eme, Emma
EN L 213, incantation,high priest Enéh, Endes, Énekes
(varázs-ének)
Rövidítések magyarázata:
Del. F. Delitzsch: Sumerische-Sprachlehre. Leipzig, 1914
DS P. Antol Deimel: Sumerisch-Akkadisches Glossar
L Stephen Langdon: A Sumerian Grammar and Chrestomathy. Paris, 1923
(Dr. Bobula Ida, Kétezer magyar név sumír eredete, Gönczöl Kiadás, Montreal, Canada, 1970)
* * *
Marton Veronika:
Álmos – AL-MU = a fokos fia, más szövegekben A-LA-MU = bőséges úr
(Friedrich Klára – Szakács Gábor: Kárpát-medencei birtoklevelünk, a Rovásírás, Szakács Gábor kiadása, 2003)