Read this site in English:

Ősmagyar fémművészet – képek

Forrás:  Magyar Nemzeti Múzeum, A honfoglaló magyarság, Kiállítási katalógus, Budapest 1996 1. Hajfonatkorongok és a hajfonatkorongok viselése egy árpádkori női viseleten. A honvisszafoglalók fémművészete lélegzetelállító volt. Nagyságrendekkel magasabb fokú alkotásaik voltak, mint a korabeli Nyugat-Európában. Kengyelek és tarsolylemezek

A MAGYAR NÉPNÉV

Padányi Viktor   (idézetek)   “A magyar népnév ókori nyomainak kutatása a délkaukázusi térben már 150 éve megindult. Erre vonatkozó adatokat a legkülönbözőbb kútfőhelyekben, földrajzi elnevezésekben, más népek emlékezetében és közvetett utalásokban meggyőző mennyiségben és minőségben találtunk a másfél évszázad folyamán… A honfoglaláskor magunkkal hozott kultúránk – vallásunk, művészetünk, szokásaink – határozottan délkaukázusi volt. A Fekete-tenger – Kaukázus – Észak-Káspi vonaltól északra a magyar népnév sehol semmiféle torzulásában, semmiféle helynévben elő nem fordult. Kr.

Á R P Á D

A szíriai Árpád város története   Dr. Bobula Ida őstörténész   Sokan észrevették már, hogy régi, közel-keleti térképeken feltűnően nagyszámú magyarul hangzó helységnév van. Ezek közé tartozik az Arpad név, pontosan ugyanúgy írva, mint a magyar Árpád, csak éppen az ékezetek hiányoznak. Sokan fel is tették már a kérdést: lehetséges-e ennyi hangnak pontos sorrendben való, véletlen egyezése? Mi ennek a matematikai valószínűsége? Tudomásom szerint eddig még senki sem ismertette a

NIMRÓD A BIBLIÁBAN

A teremtés könyve, 10.1-13   Noé utódai; a népek táblája Noé fiainak, Szem, Kám és Jáfetnek, nemzetsége a következő: fiaik születtek ugyanis a vízözön után. Jáfet fiai: Gümer, MAGÓG, Madáj, Jáván, Tubál, Mesek és Tírász. – Gómer fiai pedig: Askenáz, Rifát és Toroma. – Jáván fiai pedig: Elisa, Tarzis, Kittím és Rodáním. Ezekből különültek el a nemzetek szigetei, országaik szerint, mindegyik a maga nyelve, családja és nemzete szerint. (10.1-32 A

NIMRÓD AZ ŐS

A Nimród-monda háttere   Dr. Endrey Antal   Középkori krónikáink a magyarság első őseként a legendás Nimródot jelölik meg. Nimród először Kézai Simon, Kún László udvari papja, 1282 körül írt Gesta Hungarorumában lép fel a magyar történetírásban. Kézai elmondja, hogy a vízözön után kétszázegy évvel az óriás Nimród egész nemzetségével hozzáfogott a bábeli torony építéséhez. A nyelvzavar után Evilát földjére költözött, és ott felesége, Enéh két ikerfiút szült neki, HUNORT

KÉZAI SIMON NIMRÓDRÓL

ELSŐ KÖNYV I. FEJEZET   2. §. A Bábel tornyáról.   Minthogy az özönvíz csapása által Noén és három fián kívül minden test elpusztúlt, végre Semtől, Kámtól és Jáfettől az özönvíz után hetvenkét nemzetség származott: Semtől huszonkettő, Kámtól harminczhárom, Jáfettől pedig tizenhét. … az özönvíz után a kétszázegyedik esztendőben a Jáfet magvából eredt MENRÓTH ÓRIÁS, Thana fia, minden atyafiaival a múlt veszedelemre gondolva tornyot kezde építeni, hogy ha az özönvíz

HUN-MAGYAR ROKONSÁG

Cey-Bert Róbert Gyula   A hun-magyar rokonság több mint ezer éven át mondáink, krónikáink, történelmünk elfogadott ténye volt. Álmos és Árpád, Atilla leszármazottainak tartották magukat. Árpádot nem azért választották fejedelemmé, mert az egyik legerősebb törzs feje volt, hanem azért, mert a többi vezér is Atilla leszármazottjának tekintette. A lovas kultúrák mindig nagyon számon tartották származásukat, és ha valaki nem tudott felmutatni legalább 8-10 felmenő őst, jöttmentnek számított. Nagy tekintélyű vezérek

EGY BIZÁNCI KRÓNIKÁS ATILLÁRÓL

Priscos (Priszkosz) rhetor   Egyszer a kelet-római császár követséget küldött Atillához. Ennek a követségnek egyik tagja Priscos rhetor leírta útjukat, Atilla udvarát. Mint szemtanúnak a följegyzései történelmi fontosságúak. Könyvében Atilla udvaráról többek között ezeket mondja:   Miután átkeltünk még néhány folyón, egy nagyobbacska helyiségbe érkeztünk. Itt Atillának fából és gyalult deszkából épített palotája volt, amely – mint beszélték – valamennyi palotája között a legszebb volt. Közelében fürdő volt, amelyhez a

ATILLA KIRÁLY

Idézetek magyar és török krónikákból   KÉZAI SIMON MESTER: MAGYAROK KRÓNIKÁJA   5. §. Ethele és Buda uralkodásáról   Miután a sereg elszéledt, a húnok római módra Ethelét (Atilla) teszik magok fölé királlyá; ki is testvérét Budát a Tiszától a Don vizéig különféle idegen nemzetek fejedelmévé és bírájává tette. Maga pedig alattvalóival magát húnok királyának, világ félelmének, Isten ostorának neveztette.   6. §. Ethele jellemzése s udvara leírása.   Ethele

ATILLA KORONÁJA

Gábor/Gábriel főangyal után kutatva a Wikipédián az alábbi legendára bukkantam:   “Egy legenda szerint III. Ottó német-római császár (983-1002) a lengyel uralkodónak ígérte ATTILA KORONÁJÁT, miközben azt István a magyarok fejedelme is követelte. III. Ottó 1000-ben megkerestette és személyesen föl is tárta Nagy Károly sírkamráját, ahol megtalálta a koronázási jogart és a koronát, s Ravenna érintésével Rómába vitte, ahova 1000. október 2-án érkezett meg. – Ottó és II. Szilveszter pápa