ÁRPÁD FEJEDELEMRE EMLÉKEZNÜNK KÖTELESSÉG
Ha figyelmesen vizsgáljuk az apostolok és a magyar királyok névsorát, feltűnik, hogy két név hiányzik: Péter és Árpád. 2000 év alatt a katolikus Egyháznak nem volt Péter nevű pápája. Jézus azt mondta Péternek: „Téged Kephas-nak fognak hívni, melyre Egyházamat építem.” (Kephas arámi nyelven Sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petros=Péter.) Mégsem vette fel egy pápa sem ezt a nevet. Miért?
Az újkori magyar állam megalapítója ÁRPÁD Nagyfejedelem. Történelmünk legnagyobb alakja. Államfő, hadvezér, politikus és diplomata volt. Hazát és biztonságot adott népének. Megteremtette a Kárpát-medence politikai és nemzeti egységét.
Álmos fia, Árpád kemény katonai nevelést kapott. Serdülőkorában már ismerte a turáni-magyar harcászat támadó, védekező, tőrbecsaló rendszerét. 20 éves korától vezet hadjáratokat. A Nyék törzs feje lesz, majd 892-ben apjától átveszi a család ősi törzsének, a Megyer törzsnek vezetését. Ő lép diplomáciai kapcsolatba Bölcs Leó bizánci császárral. Majd 894-ben Bölcs Leó követei tőle kérik a magyarok szövetségét a bolgárok ellen. Árpád belegyezik és nyomban elrendeli a honvisszafoglaláshoz szükséges katonai és törzsek közötti intézkedések végrehajtását. Ekkor bizonyítja be Árpád államférfiúi rátermettségét, katonai képzettségét összes ismert kortársai felett.
895 tavaszán indultak meg a törzsek az 1200–1800 km-es útra és ugyanezen év őszén elfoglalták helyüket a Kárpát-medencében. Ily nagy területre kiterjedő és egy vezérlő Fejedelem akaratának engedelmeskedő hadműveletnek újabb példája csak Napóleon idejében ismétlődik meg. Árpádhoz hasonló hadvezér hét évszázadon keresztül nem található Európában.
Az új Magyar-Állam megalakulását, megerősödését a nyugati országok vezetői sanda szemmel nézték és az új szomszéd megsemmisítését tűzték ki célul. Luitpold bajor őrgróf szövetségeseivel 907. májusában indult Magyarország ellen. Árpád a túlerőben lévő ellenséges sereget júliusban teljesen tönkreverte. Az ütközetben – Pozsonynál – súlyosan megsebesült és július 7-én 67 éves korában visszaadta lelkét Istenének. Hazament.
Népe sorsát szívén viselte. Négy daliás fiát áldozta fel a honvisszaszerzés és megtartás érdekében: Leventét a bolgár háborúban, Tarhost, Üllőt és Jutast a Pozsonyi csatában.
ÁRPÁD, a kiváló hadvezér és államférfi a magyarság keletről jövő részének hazát adott. Nemes magyar népünk történelme a Kárpát-medencében Ő vele kezdődik!
Ennek ellenére egyetlen magyar király vagy Árpád-ivadék nem vette fel a példakép nevét.
Miért?
Nagyon régen elkezdődött nemzetünk ősiségének és műveltségének, Árpád fejedelem nagyságának és tetteinek elhallgatása. Miért nem az ő nevéhez fűződik a magyar állam megalakulása? Miért érdeke a magyarnak, hogy újkori történelméből több mint száz évet letagadjon? Miért fontos egy erős ország megalapítását, megszervezését jelentéktelennek beállítani?
Miért ünnepeltük 2000-ben a Magyar Állam 1000 éves fennállását?
ÁRPÁD FEJEDELEMRE ÉS KORÁRA EMLÉKEZNÜNK KÖTELESSÉG!
Kerkayné Maczky Emese
ÉNEK ÁRPÁD FEJEDELEMRŐL
ÁLMOS vezér amint őseihez tére,
ÁRPÁD lőn utána: magyarok vezére.
De kissé bővebben elmondom majd nektek,
Ki volt a vitéz, kit Árpádnak neveztek.
Magyarok, mikor e nagy nevet halljátok,
Mintha oltár mellett templomba’ volnátok.
Emeljétek meg a kalapjaitokat,
Mert köszönhetitek neki hazátokat.
A nagy viadalon a magyarok honát,
Hol megdönti saját terhe a gabonát,
Hol tűzzel van tele a szőlő gerezdje,
E szép országot a HŐS ÁRPÁD szerezte.
(Pátria F.112.B.a.)
(Az Árpád fejedelemről szóló történeti éneket Kodály Zoltán és Lajtha László gyűjtötte a székelyföldi Szentegyházasfalván 1942. október 17-én, énekelte özvegy Lőrinc Mihályné Vitus Ágnes.)