Geönczeöl Gyula … Szegeden a magyar történelem két fontos, meghatározó eseményére tekinthetünk vissza, amelyekből példát és erőt meríthetünk. Ezek ismeretében az ősi hitet átmenthetjük a jövő magyar nemzedékei számára, hiszen ez a mi igazi küldetésünk és kötelességünk. Az egyikre az Árpád-ház családi krónikája, A Magyarok története, vagy a török krónika lapjai emlékeztetnek: Az Erdélyből fölvonuló honfoglaló magyarok a kelet-frank király, Arnulf ellen föllázadó észak-itáliai szövetséggel szemben, Arnulf király hívására
January 29, 2012
MAGYARORSZÁG HATÁRAI A X. SZÁZADBAN
Anonymus 57/ Az ország határainak megállapítása Zolta vezér pedig vitézei visszatérte után kitűzte Magyarország határait: a görögök felé egészen Vaszil kapujáig és Rácföldig, nyugat felé egészen a tengerig, ahol Spalato városa van; a németek felé pedig egészen Göncöl hídjáig. Hogy a legutóbbi vidéken várat emeljenek, az oroszok feladatául szabta, akik a nagyapjával, Álmos vezérrel Pannóniába jöttek. Ugyanezen a határon, a Mosony nevű fertőn túl nem kevés besenyőt is telepített
January 29, 2012
A KIEVI MAGYAR FÉMMŰVESSÉGRŐL
Fettich Nándor (rövidítve) Magyarságunkat az európai közvélemény és annak tudományos irányítói már évszázadok óta a humanizmus barbár ellenségeként tekintette és nyugodtan emlegethetjük az írástudók árulását ennek a történelmileg teljesen alaptalan vádnak a keretében. Az 1867-es kiegyezés utáni bonyolult helyzet sem kedvezett az Európa-ellenesség vádjának kiirtására. J. MARQUART 1901-ben megjelent híres könyvének, az Osteuropäische und Orientalische Streifzüge bevezetésében megdicséri NAGY KÁROLY avarirtó tevékenységét és vele szemben elmarasztalja OTTO császárt, aki
January 29, 2012
ŐSMAGYAR KARDGYÁRTÁS
Padányi Viktor A kievi kovácsipar honfoglalás-előtti történetünknek egy fontos, komoly, de eddig még kellően fel nem dolgozott fejezete. Európa gazdaságtörténetének “Nagyipar” című fejezete nem Nyugat-Európában a 14. században kezdődik, hanem itt. A kievi kard a 9. század második felére már világkereskedelmi exportcikk lesz. A Kárpátok ölén az új hazát a magyarok majd itt készült kardokkal fogják elfoglalni. Kievet a szabir (magyar) kardok teszik híressé. 790 körül Edemen (Árpád dédapja)
January 29, 2012
Kievi ősi magyar ötvösműhely új remekei
Staraya Riazanban Alexander Mongait vezetésével az orosz régészek a steppei nomád népek kultúrája nyomait kutatva az ősi városban, amely hajdani védelmi hely volt, szíriai jellegű ezüst tárgyakra bukkantak, amelyeknek eredetét jóval a tatárjárás előtti időkre teszik, mert a vár felégetésekor a leomlott falak takarták el őket. A legszebbek közöttük a közölt karperecek, amelyek mindegyike az ősi honfoglalás előtti ötvösműhely jellegzetességeit viseli. A mellékelt karperecek között legjelentősebb az első magyar zenész
January 29, 2012
Ősi jelképek a díszítőművészetben
A MAGYAR TURÁNI ORNAMENTIKA TÖRTÉNETE Huszka József (Kivonat) Vallási jelentése volt minden egyes magyar, ősi ornamentumnak, miért is a magyar ornamentika minden egyes motívuma szimbolikus dísz. Jelképezte pedig a teremtő és fenntartó isteni erőnek egyes megnyilvánulásait… A jelképes értelem megállapítása a Kr. e. előázsiai emlékek nélkül nem lett volna lehetséges, még a históriai feljegyzések felhasználásával sem, mert a mi emlékeink magukban véve némák maradtak volna. A formák összehasonlítása és a
January 29, 2012
ŐSMAGYAR ÍRÁS
ÍRHATOTT-E ÁRPÁD FEJEDELEM ROVÁSÍRÁSSAL? Friedrich Klára (Előadás 2001. május 20-án, a Magyarok Házában tartott Árpád napon) Szkíta-hun-avar rovásemlékeink szerint igen, egészen biztosan és ehhez még néhány honfoglalás kori rovásemléket gyűjtöttem csokorba az Árpád nap alkalmából. A honfoglalás szót pontosítani szeretném, mert ez nem honfoglalás, hanem hon visszafoglalás, hazatérés volt igazából. Torma Zsófia, Marjalaki Kiss Lajos, Magyar Adorján, László Gyula régészeti, néprajzkutatói tevékenysége ezt igazolja. Forrai Sándor is
January 29, 2012
A MAGYAROK LEGRÉGIBB ÉS LEGÉRTÉKESEBB KINCSE…
A magyar rovásírást az egész magyar középkori történelem alatt, sőt még utána is használták. Eredete sok ezer évre nyúlik vissza, a magyar műveltség egyik legrégibb, ma is élő emléke. Az 1700-as években erdélyi iskolákban még tanították a rovásírást, s még a XIX. század végén is találkoztak pásztorral, aki a juhait a pásztorbotra rótt számokkal tartotta nyilván. A XVIII. századtól kezdve fokozott érdeklődéssel fordult a tudomány a magyar rovásírás felé. Az
January 29, 2012
A MAGYARSÁG EREDETE
Endrey Antal … Amint a magyarság eredetéről írt munkáimban kifejtettem, őseink a Krisztus előtti második század közepétől kezdve évszázadokon át egybeolvadtak a hunok egyik ágával, mely a Kínától észak-nyugatra fekvő, belső-ázsiai hun birodalomból már korábban kiszakadt, és a Kaukázusban telepedett le. Ezeket a kaukázusi hunokat már Ptolemaios megemlíti Geográfiájában, és ezt követően a Krisztus utáni ötödik század derekáig állandóan szerepelnek bizánci, örmény és más keleti forrásokban. Atilla hun birodalmának
January 29, 2012
Keresztény ősmagyarok
Endrey Antal … A magyarság számára nem volt idegen a kereszténység, hiszen Lebédiában olyan sok keresztény volt közöttük, hogy Konstantinápolyban külön püspököt szenteltek számukra. Sőt a kereszténységgel már dél-kaukázusi őshazájukban megismerkedtek a “szkíták” közt térítő András és Fülöp apostolok révén, örmény szomszédaik pedig a világ összes népei közül elsőként tették államvallásukká a kereszténységet a 4. században. Örmény mintára (? K.M.E.) épültek az új hazában az első magyar keresztény templomok is
